Szöllősi Réka
Élelmiszer-politikai elemző, tanácsadó és szakíró, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének volt vezető munkatársa.
Szöllősi Réka a Külkereskedelmi Főiskola elvégzése után a Gödöllői Agráregyetem francia nyelvű képzésén tanult az uniós agrár- és vidékfejlesztési politikáról. Dolgozott agráriumra szakosodott szakfordítóként, élelmiszeripari szabályozási témákon, megismerte az élelmiszer-kereskedelem nemzetközi szabályozási hátterét a FAO Codex Alimentarius hazai titkáraként és tagja volt több uniós élelmiszer-szakértői munkacsoportnak is. 2010 és 2021. szeptember között a FÉSZ vezető munkatársa volt.
Az utóbbi években az élelmiszerszabályozás mellett szakmai érdeklődése a fenntartható élelmiszertermelés és -fogyasztás felé fordult, egyik legfontosabb célkitűzése az élelmiszeriparral és az élelmiszerekkel kapcsolatos tudnivalók, trendek, összefüggések közérthető kommunikálása és a tudásmegosztás lett, mind a szakmai, mind a nagyközönség számára. Ezt azért tartja fontosnak, mert az élelmiszer-előállítással kapcsolatos vitákban rendszerint egymásnak feszülnek a szélsőséges álláspontok, és közben gyakran elfelejtkezünk arról, hogy a megoldáshoz és a valós változáshoz mindenekelőtt nyitottságra és valódi ismeretekre van szükség.
Szívből hisz abban, hogy az élelmiszer-szakma képviselőinek proaktívan és felelősen meg kell szólalniuk a fenntarthatóbb jövőnkért szükséges változásokról folytatott, igazán csak most kezdődő társadalmi vitákban. Előadásai és írásai célja, hogy hozzájáruljon az ezzel kapcsolatos közgondolkodás árnyalásához.
Szöllősi Réka nemzetközi rálátással, a hazai helyzet és az érintettek véleményének átfogó ismeretével, személyes elhivatottsággal, közérthetően és közvetlen stílusban beszél és ír az élelmiszer-ellátás és fogyasztás aktuális kérdéseiről.
A klímaváltozás már a konyhaasztalon hever - Kihívások és lehetőségek a fenntartható élelmiszerellátás kialakításában
Az emberiség előtt az elkövetkező évtizedekben hatalmas kihívás áll: a világ népessége 2050-re meghaladhatja a 9 milliárdot, ezért mintegy 60 százalékkal több élelmiszert kell majd megtermelni. Félő, hogy ha a jelenlegi termelési rendszereknél maradva akarunk még több élelmiszert előállítani, akkor hamarosan feléljük a természeti erőforrásainkat és visszafordíthatatlanul tönkretesszük a természetes ökoszisztémát.
Ezt a rendkívül összetett problémát csak rendkívül összetett megoldásokkal lehet kezelni. Az elképesztő sokféleségben létező élelmiszer-ellátási rendszereket át kell majd alakítani a technológia, a politika segítségével és az emberi viselkedés megváltoztatásával. Ugyanakkor nem könnyű átlátni akár csak a hozzáértők véleményét arról, hogy mindehhez hogyan kellene hozzákezdeni, kinek és mit kellene csinálni. Pedig nagyon fontos, hogy minél többen alapvető ismereteket szerezzünk a témában, hiszen vállalati és egyéni szinten is nagyon sokat tehetünk és kell is tennünk a változásért.
A klímaváltozás hamarosan a konyhaasztalunkon hever, legalábbis nagy valószínűséggel változtatni kell az étrendünkön. De tud-e tud tenni bármit is az élelmiszeripar önmagában?
Szöllősi Réka előadása többféle hallgatóság számára is érdekes lehet: nem csak egy élelmiszeripari vállalatnak lehet fontos a fenntarthatóbb élelmiszer-ellátás mögött álló globális és hazai összefüggések és jelenségek bemutatása, a közgondolkodásban elterjedt leegyszerűsítő megközelítések kibontása, árnyalása. A fő üzenet, hogy a fenntarthatóságért akkor tehetünk a legtöbbet, ha tudatosítjuk azt, hogy egy nagyon összetett dologról van szó, melynek helyi és egyéni optimumai vannak, egyetemes és uniformizált megoldása nincs.
Az élelmiszer-gyártók előtt álló globális, uniós és hazai kihívások
Sosem nehezedett még ennyi irányból, ilyen sokféle és sokszor egymásnak ellentmondó nyomás az élelmiszer-előállításra: melyek ezek, és mit hoz a jövő?
Ez a téma elsősorban az élelmiszer-ellátás érdekeltjeinek szól, a versenyszféra, az oktatás, a civil társadalom és kormányzat képviselőinek egyaránt. Hangvétele az ismeretterjesztő szinttől akár a szabályozási és apró szakmai részletekig terjedhet, koncentrálhat a fogyasztási és innovációs trendekre, a politikai környezetre, vagy a világjárvány hatásaira is. A nagyközönség számára érdekes a városi legendák és tévhitek hátterének és valóságtartalmának bemutatása is.
Kire hallgat az élelmiszer-fogyasztó: az ágazat reputációjának javítását célzó fogyasztói kommunikációs program tapasztalatai
Szöllősi Réka meggyőződéssel vallja, hogy változásra van szükség nem csak az élelmiszer-ellátási láncok jelenlegi működésében, hanem abban is, ahogy beszélünk az élelmiszerek előállításáról, tulajdonságairól, az élelmiszerbiztonságról. A márkák kommunikációja is csak akkor lehet maradéktalanul sikeres, ha a fogyasztók jobban bíznak magában az élelmiszer-előállító szektorban. A FÉSZ Hello Food programjával arra tettek kísérletet, hogy ezzel az újfajta megközelítéssel, új csatornákon, hangnemmel és módszerekkel próbálják az ipari élelmiszer-előállítás iránti fogyasztói bizalmat javítani.
Szöllősi Rékának a programban szerzett tapasztalatai segíthetnek új szemszögből átgondolni mind a vállalatok, mind az agrármarketinggel foglalkozó szervezetek és szakértők számára az általuk alkalmazott kommunikációs stratégiát.
A fenntartható étrend titkai
A fogyasztókat világszerte egyre jobban izgatja, hogy hol, miből, miként állítják elő az élelmiszereket, és mindez milyen összefüggésben van a klímaválság megelőzéséért folytatandó harccal. Hol vannak már az adalékanyagokkal és az egészségtelennek titulált élelmiszerekkel kapcsolatos városi legendák? Az élelmiszer-fogyasztással és vásárlással kapcsolatos abszolút mainstream téma a fenntarthatóság és a klímaválság lett. Mindenki legyen vegán? Szűnjön meg a haszonállatok nagyüzemi tenyésztése? Esetleg mindegy, hogy mit eszünk, de az legyen etikus és környezetbarát módon előállítva? Legyen drágább az élelmiszer, hogy kevesebbet fogyasszunk és pazaroljunk, és a termékek árába kerüljenek beépítésre az előállításuk természeti hatásai? Mondjunk le sokféle élelmiszerről és azt együk csak, ami pár tíz vagy száz kilométeres körzetben megtermelhető? Mindenki álljon át az önellátásra?
Ezeket a kérdéseket járja körbe az előadás, mely koncentrálhat a tudományos vagy a gyakorlati megközelítésre, vagy csak egyes részterületekre is.