Komándi Krisztián
Stratégiai és behavioural science tanácsadó, közgazdász, ügyfélélmény- és viselkedésváltoztatási szakértő.
Komándi Krisztián a Frontira Stratégiai Design ügynökségnél, valamint több startuppal, nagyvállalattal és NGO-val is dolgozik. Számos projektet végzett és tréninget tartott hazai és multinacionális vállalatok számára, amelyek egytől-egyig a valódi ügyféligények és az üzleti lehetőségek összekapcsolására fókuszáltak kutatásvezérelt megközelítésekkel.
Korábban a brit Behavioural Insights Team-nél, a világ vezető viselkedéstudományi cégénél volt tanácsadó. Tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, valamint a Central European University-n végezte. Rendszeresen oktat a Széchenyi István Szakkollégiumban, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem SxD (Service Design) és IxD (Product Design) képzésein.
A behavioural science egyik első hazai képviselőjeként azt tartja fő feladatának, hogy egy realisztikusabb, tudományosabb képet vezessen be az emberi viselkedésről az üzleti és társadalmi diskurzusba, és így addig kihasználatlan lehetőségekre mutasson rá stratégia-, termék- vagy szolgáltatástervezés, esetleg valamilyen „wicked” probléma megoldása során.
Komándi Krisztián élvezetes stílusban kalauzolja hallgatóságát az innováció új területén, az alkalmazott viselkedéstudomány berkeiben, mankókat ad a jobb ügyfélélmény megteremtéséhez és segít abban, hogy a vállalatok megfelelő döntési környezetet kialakítva hatékonyabbá tehessék marketing-, termékfejlesztési vagy szervezeti folyamataikat.
Behavioural Science: a jövő cégeinek innovációs területe?
Miért fontos a behavioural science a cégek számára? Mit tanulhatnak a cégek több évtizednyi behavioural science kutatásból? A viselkedéstudomány azon kevés innováció egyike, ami a közszféra felől szivárgott át az üzleti területre. 2010-ben a brit miniszterelnök, David Cameron kabinetirodájában páran elhatározták (az azóta már Nobel-díjas) Richard Thaler és Cass Sunstain Nudge című könyvét elolvasva, hogy érdemes ezzel a megközelítéssel megpróbálkoznia a válság után az inkrementális hasznokra, azaz a költségeihez mérten aránylag nagy jutalommal kecsegtető intézkedésekre is „ráhajtó” államnak. Pár év elteltével már a világ számos nagy technológiai, kereskedelmi és pénzügyi vállalatának, valamint startupjának és tanácsadócégének van dedikált behavioural science csapata: Facebook, Google, Amazon, Walmart, Lloyds Bank, Spotify, Uber, Headspace, IPSOS, Ogilvy, OECD… Miért lesz a behavioural science a jövőben az innováció egy fontos területe?
Az ügyfélélmény nem rakétatudomány…, de néha bizony varázslat
Az ügyfélélmény egyre fontosabbá vált számos vállalatnál az elmúlt években. Ahogy a cégek felismerték, hogy nem az elérhető technológiákból és lehetőségekből, hanem az ügyfelek igényeiből érdemes kiindulni, a vásárlások és a szolgáltatások használatának élménye egyre inkább a cégek közötti verseny egyik terepévé vált, gyakran akár egész Unique Selling Proposition-öket építve rá. De ahhoz, hogy igazán megértsük, mitől lesz egyedi és autentikus az ügyfélélmény, meg kell értenünk az emberi gondolkodás, viselkedés és percepció fura csavarjait. Miért imádjuk a diszkontláncokban a középső sorokon megjelenő szokatlan termékeket? Milyen szerepe volt a GIF-küldésnek a Revolut növekedésében? Miért érdemes az objektív valóság helyett a szubjektív élményre fókuszálni néha? A behavioural science olyan mankókat ad a jobb ügyfélélményhez, amelyek minden vállalat számára hosszú távú sikereket hozhatnak.
Checklist a viselkedés-központú üzleti és társadalmi gondolkodáshoz
Az applied behavioural science (alkalmazott viselkedéstudomány) számos akadémiai diszciplína – a viselkedési közgazdaságtan, a pszichológia és a szociálpszichológia – több évtizedes kutatási eredményeinek az alkalmazására fókuszál valódi üzleti vagy társadalmi problémák megoldására. A behavioural science ugyanis rávilágít, hogy miként a technológiai megoldásokban, úgy a viselkedési megoldásokban is láthatunk mintázatot. A kontextus rengeteget számít az emberi viselkedés befolyásolásában, a megfelelő döntési környezet (choice architecture) felépítésével pedig számos ponton hatékonyabbá tehetjük a tradicionális marketing-, termékfejlesztési vagy szervezeti folyamatokat. Nem kell az egész viselkedéstudományi irodalmat átolvasni – pár alapelv segítségével, viselkedés-központúbb gondolkodással akár másnaptól el tudunk indulni a jobb teljesítmény felé.